Ezotéria mint a valóság szemléletének tudománytalan módja
A véletlen azoknak ad nyugovást, akik bedőlnek a sivár mesének s szívük szerint elválasztanák a kozmosztól az istenit, a mélyértelműt, azt, ami kijelöli a Teremtmények célját, mondván, hogy a mindenség túl van az emberi értelmen és teljesen magától jött létre. /Herbert Fritsche/ Századunk gondolkodását az ún. természettudományos világkép határozza meg. A „tudományos” jelző olyan kritériummá vált, amellyel bármely megállapítás, elmélet vagy gondolat helyessége mérhető. Valamennyien tudományos kategóriákban gondolkodunk olyan területeken is, amelyeknek tulajdonképpen a tudományhoz semmi köze sincsen. Így magas fokú „tudományhívővé” válunk anélkül, hogy tudatában lennénk a szó képtelenségének. A tudományos munkának az a célja, hogy gondolatilag áthatoljon a valóságon, s törvényszerűségek felfedezésével rendet teremtsen a megjelenési formák sokfélesége között. E célból olyan elméleteket alkot, amelyek a valóságot a lehető legjobban felfogják. Minden elmélet szerzője saját tudat...