A függőleges világkép és az alkímiai kulcsok

Az aktuális időminőségnek megfelelően hogyan dolgozhatunk az ősprincípiumokkal

 Előadás, vetítés és meditáció

INGYENES!!!

2010. december 10-én, 19:00-től, a Soter Klubban

  

A tudományok királynője – így nevezték régen az asztrológiát. Az asztrológia nem a csillagok, hanem az ősprincípiumok tudománya, amely a csillagos eget egy olyan megfigyelési területnek tekinti, amely tetszés szerint más síkokkal is helyettesíthető.

A tudományos gondolkodás mindig lineáris és kauzális (ok-okozati), és emiatt mindig csak a formális, látható „valóság” meghatározott szintjein és síkjain belül mozog. Ennek az ellentétét képezi, az analógiákon alapuló, függőleges gondolkodás.

Néhány pszichológiai irányzatot kivéve (mint például Jung archetípus-tana) az ősprincípiumok nem képezik részét mai tudásanyagunknak.

Szeretném, vetítéssel és gyakorlatokkal  egybekötve elmondani, hogy az aktuális időminőségnek megfelelően hogyan dolgozhatunk ezekkel az ősprincípiumokkal, alkímiai kulcsokkal.

Az előadást meditációval zárjuk!

Életóra

Az Életóra technika: az életünk ciklusai. Egyes életfeladatok és kihívások időben való behatárolása. A múlt és jelen megértése, valamint tudatos felkészülés a jövőre. Sorsirányítás az asztrológiai pszichológia segítségével. Fejlődésünk a horoszkóp tükrében.

A radix horoszkóp, a születés pillanatában az égboltról készült „fénykép”. Az asztrológus, aki a horoszkópot (görög, horo=óra scopos=nézni) készíti, belenéz az „órába”, vagyis az idő minőségébe, hogy az adott személy életét vizsgálja. Ha a horoszkópot, s annak szimbólumait értelmezni tudjuk, akkor sok mindenre fény derülhet.

Az Életóra technika, a Huber módszer egyedülálló prognózistechnikája. Képzeljük el, hogy egy láthatatlan mutató jár körbe a horoszkópunk körén az aszcendenstől az óramutató járásával ellentétes irányban. Ezt a mutatót hívja Bruno Huber Életórának.

Az Életóra segítségével a személyiség teljes fejlődése nyomon követhető a horoszkópban. Az Életóra fényszögeivel aktiválja a radix planétákat, amelyek születési képletünk szerinti megélési feladatainkat jelölik: a bolygó által hozott életfeladat aktiválódik.

A megélés egyénenként nagyon változó lehet, függ a bolygó eredeti helyzetétől, a múltbéli megélésektől, s attól, hogy az ember fizikai, lelki vagy szellemi szinten éli-e életét. Ezen megélések által fejlődünk.

A fejlődés lehet tudatos vagy tudattalan. A tudattalan fejlődés a spontán megélt tapasztalatok sorát jelenti, melyek idővel, ha elég sokszor „elszenvedjük” őket, a lelket átégető tapasztalatként formálják a személyiséget. Az életben eljátszott szerepeinken keresztül tapasztalunk mindaddig, amíg ezekből a szerepekből fel nem ébredünk. Ha lelkünkben tudatosul Isteni lényünk egy szikrája, akkor azon a területen megtörténik a transzformáció, vagyis a felébredés: továbbléphetünk.

A gyermekkori traumák sokszor lemerülnek a tudattalanba. Később, felnőtt korban a pszichológus is nehezen fér hozzájuk. A legtöbb felnőttkori viselkedési és lelki probléma mögött egy gyermekkori, vagy előző életbeli élmény áll. Ezt a megélést, élményt tudatosíthatjuk, így feldolgozhatóvá tehetjük. A korábbi Életóra fényszögek, és az általuk kiváltott múltbeli életesemények megélésének tükrében immár tudatosan tervezhetjük a jövőt. Mi várható, s hogyan szeretném mai, legjobb tudásom szerint megélni azt…

Ha a korábbi negatív élmények érzelmi töltetétől megszabadulunk, akkor a bolygóenergia aktiválódásával érkező lehetőség az életünkbe nem automatikus reakciót −"elszenvedést"− hoz, hanem tudatos tervezéssel konkrét fejlődést, olyan irányba, amerre menni szeretnénk.

Ezen pontok felismerésében, múltbeli események feldolgozásában, a jövő tervezésében tud segíteni a Huber módszer. 

Bali Nóra: ANGYALEMBEREK

Bali Nóra: ANGYALEMBEREK
 letölthető verzió
 

Nóra engedélyével, ide kattintva letöltheted az egész regényt: http://www.angyalemberek.gportal.hu/gindex.php?pg=33775282

Nagy kedvencem ez a könyv! Olyan kérdéseket boncolgat, mint a Vízöntőkor emberének feladata és nehézségei, a beteg gyermekek karmájának kérdése, a fény és árnyék választási lehetőségeinek megélése. Tarot, kristálygyógyítás, symbolon, asztrológia, reiki, karmaasztrológia, utazás, számmisztika, szerelem, életfeladat, meditáció, átalakulás... 

Mindez regényes, magával ragadó formában. Nekem nagy élmény volt! amikor olvastam, az volt az érzésem, hogy olyan ez a könyv, mint a Vörös Oroszlán. Ezt valahogy diktálták odafentről...

"Váratlanul nekem szegezte a kérdést: – Mondd, mit gondolsz arról az illetőről, aki képes egy élő ember szívébe kést döfni? – Szünetet tartott, de nem várta meg a válaszomat, saját maga felelt is rá: – Az egy elvetemült gyilkos. Tehát vihetem őt a pokolra, ugye?

   Bólintottam. Ez a kérdés is szónokinak tűnt. De Lucifer ajka azonnal gúnyos mosolyra húzódott.

– Tévedsz – vágta rá. – Lehet, hogy egy világhírű szívsebész fölött ítélkeztél.

   Elégedetten konstatálta a meghökkenésemet.

– Ugye, milyen zavarba ejtő tény, hogy ugyanaz a jellemvonás az egyik ember személyiségéből veszélyes agressziót hoz ki, a másiknál viszont nagyon kontrollált pozitív képességgé válik. Ezért kell vigyázni a minősítésekkel. Állítólag a többszörös gyilkosok és a sikeres sebészek horoszkópja szinte teljesen azonos jellemzőket mutat, akárcsak a tevékenységük: éles eszközzel vágnak bele egy élő ember testébe. Csupán az indíttatásuk különböző. Ilyen az élet is: ugyanolyan emberek, egyforma eszközökkel, azonos tettekkel szolgálhatják az életet és a halált is. Nem könnyű a mindennapok során meglátni a különbséget, pedig a végeredmény mindig egyértelmű. Csakhogy a mai ember gyakran nem is él igazán, ezért nehéz megkülönböztetnie az élőket a holtaktól." 

"Tudod, a világról alkotott értelmezésünk folyton változik, ahogy tágítjuk a látószögünket. Mondjuk például, hogy bekukucskálok egy kis résen egy szobába, és azt látom, hogy egy ember fekszik az ágyban. Azt gondolom, hogy alszik. Ha tágítom a rést, akkor látszanak a körülötte álló, gyászoló emberek, és az illetőt halottnak vélem. A következő, szélesebb képen már látszik az egész stáb, és kiderül, hogy filmfelvétel zajlik, tehát a fekvő ember valójában színész. De egy további kép megmutathatja a keretet, ami körbefogja az egész látványt, és kiderül, hogy amit látok, az nem is valóság, csak egy filmet vetítenek a szobában.
Ilyen a világ körülöttünk. Egyre több mindent láthatunk, és azt hisszük, egyre okosabbak vagyunk, de időnként kiderül, hogy amit ablaknak véltünk, az csupán egy tévé képernyője volt."

"Én még mindig ingadozom két szélsőség között. Egyrészt ott van bennem a Halak-jellegű segítségnyújtás vágya, ami szerint „ne szenvedj, te szegény ember, add csak ide a problémádat, majd én megoldom, hiszen én jobban értek hozzá”, másrészt meg a Vízöntő-nézet szerinti elv: „a te gondod, te csináltad magadnak, csak te oldhatod meg”. Azt hiszem, hogy én eredetileg a Halak korhoz tartozom, de közben rájöttem, hogy az a fajta segítségnyújtás nem elég eredményes. Fiatalkoromban szerettem volna feláldozni magamat valamilyen szent cél érdekében, az emberek segítésére fordítani minden erőmet, mert az olyan kétségek nélküli, nagyszerű életcélnak tűnt, csak persze nem találtam megfelelő, tökéletes lehetőséget ehhez. Harminc évesen csalódások és kudarcok sora után, félbehagyott teológiai tanulmányokkal és bizonytalan pszichológusi próbálkozásokkal a hátam mögött még mindig azt kerestem, hogy mit is kellene tennem. Aztán szerencsére találkoztam Verával, és rajta keresztül ezzel a csapattal. Rájöttem, hogy a világnak nem mártírok kellenek, hanem tanácsadók, útjelző táblák, amelyek mutatják a jó irányt, de senkit sem cipelnek el a hátukon a célba. Azóta ezt az elvet próbálom alkalmazni a végre megtalált, pszichológus szakmámban, de állandóan figyelem magam, mert tudom, hogy bármikor visszacsúszhatok a régi hibáimba, vagy kompenzálásként túl szélsőségessé válhatok."



"A másik, ami most az ezoteria terjedésével nagyon kelendő: a „Te vagy az isten, hát teremts!”- társasjáték. Ez azért annyira sikeres, mert majdnem igaz. A csapdája az, ha az ember elfelejti, hogy ez az árucikk az összes többi embertársának is rendelkezésére áll, és csak közösen lehet jót játszani vele. Pedig mindegyik dobozon ott van az apró betűs felirat, hogy a termék csak a másik ember szabad akaratának a határáig használható, utána már nem vállalunk érte felelősséget. A többség viszont társasjáték helyett egyszemélyessé akarja tenni a meccset, és örömmel fölveszi a csalétekként mellékelt Mindenható jelmezt. Csakhogy ezen az öltözéken nincs nyílás a szemnek, ezért vakká teszi a viselőjét. Belül két kis monitor színes mesefilmet sugároz a külső képek helyett, így aztán az illető állandóan ütközni fog a számára láthatatlan valósággal. Ráadásul levetni sem könnyű ezt a ruhát, mert belül ragasztóval van bekenve, és ragad az ember bőréhez."  

"...Lucifer szereti az asztrológiát is, főleg a jóslatokat, amivel olyan ügyesen el lehet venni az emberek szabad akaratát. Ugye, Zsuzsa? – fordult a mellettünk elhaladó nőhöz.

Úgy tűnt, tudja, miről beszélünk, mert bólintott:

– Persze. Elég egy kis mágikus segítség, és az ember elhiszi, hogy meg van írva a sorsa, eleve elrendelten: tehát nem felelős az életéért, csak megéli azt. Ezzel máris a Másik Oldalhoz, Lucifer csapatához tartozik, mint egy tehetetlen báb. Bárki beszippantható a túloldalra, aki elhiszi, hogy más irányíthatja az életét, megátkozhatja vagy védelmet adhat neki, vagy belelát a jövőjébe. Ha valaki odaadja bárkinek a szabad akaratát, akár mágusnak, jósnak, papnak, pszichológusnak, vagy mesternek, főnöknek, házastársnak, az könnyen a Másik Oldal rabszolgájává válhat. "

"De akkor mi a fejlődés?

Az, ha egyre inkább önmagaddá válsz. Akkor leszel tökéletes, mert akkor összehasonlíthatatlanul egyedi leszel, olyan akár egy fa, egy bogár, egy felhő, vagy maga a Föld. Amikor teljesen önmagad vagy, és megéled az összes tulajdonságodat, az erődet, a tehetségedet meg a hibáidat, gyengeségeidet is, akkor vagy tökéletes, mert akkor vagy önmagad. És akkor azonos hullámhosszon, a tökéletesség hullámhosszán rezegsz az összes létezővel, ami a világban szintén megéli önmaga teljességét."

"Azok képesek aztán teljes életet élni, bármilyen sérült is a testük, akik merik vállalni: az én hibám volt. Én tettem, én okoztam, tehát képes vagyok kijavítani, rendbe hozni. De ez nem bűntudat! A bűntudat lehúz, rákötözi az embert a szenvedésre, állandósítja a rossz pillanatot. A bűntudatos ember tetszhalott, fogoly a saját bűne börtönében. A felelősségét vállaló ember aktív, és nagy ereje van, hiszen nagy a feladat is: rendbe kell hoznia azt, amit elrontott. A felelősségteljes ember nem rágódik a múlton, nem azt elemezgeti, hogy hogyan kellett volna másként tenni, hanem a jelenből indul ki, és azt nézi, innen hova lehet eljutni. Ha nem nyerhet többé olimpiát két lábon, akkor majd nyer tolószékben. És ekkor képes lesz elérni a céljait, győztes lehet. Aki igazán jól csinálja, az többet is elérhet, mint amire korábban gondolt, mert a felelősségvállalás erőssé teszi az embert. Felnőtté érlel."

 

Ez az írás a Creative Commons licencek Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! feltételeivel szabadon tovább terjeszthető. Attribution Non-Commercial No Derivatives (CC-BY-NC-ND)
Tehát: Nevezd meg a szerzőt és címet! Ne add el! Ezt a művet nem használhatod fel kereskedelmi célokra. Ne változtasd! Ezt a művet nem módosíthatod, és nem készíthetsz belőle átdolgozást, származékos művet. Ezek tiszteletben tartásával szabadon terjesztheted, másolhatod vagy bemutathatod.

Forrás: www.angyalemberek.gportal.hu

Szőke Lajos: Betegségeink lényege - a születésünk előtt elhatározott és a Lelkünk által jóváhagyott Feladattervünktől való eltérés

Betegségeink a Lelkünk üzenetei az EGO erejének, (az Ész logikájának), amennyiben nem a dolgunkat végezzük, amely miatt a földi világba születtünk. Akkor nem a „dolgunkat” végezzük, ha a születésünk előtt elhatározott és a Lelkünk által jóváhagyott Feladattervünk helyett az EGO erejével, (pl. félelmeinkkel és vágyainkkal), e Feladattervvel ellenkező irányba nyomakodunk. Jelzésként ekkor iktatja be Lelkünk a betegséget. A betegség a felnőtt világ „kiváltsága”, döntéseink felelősségének egyik terhe, hiszen az Ember nem betegségre, s fájdalomra született. Betegségeink mértéke az eltévelyedésünk mérőszáma is; minél betegebbek vagyunk, annál egyértelműbb a jelzés, hogy eltértünk a születésünk előtt, általunk jóváhagyott Isteni Élettervünktől.

A gyermek még Angyal, vagyis Bűntelen. Minél kisebb, annál inkább igaz ez. Betegségei tehát elsődlegesen a hozzájuk legközelebb állók eltévelyedéseit jelzik, de ebből sokat tanul a felnőtt környezet és a társadalom is. Léteznek „hozott”, karmikus betegségek is, melyek több száz éves, nem megoldott problémák jelzésére utalnak. Az orvos csupán a tüneteket tünteti el, a Lelkünk üzeneteit teszi láthatatlanná, (mintha a postás nem adná át nekünk a számunkra érkezett levelet). Földi Ész azonban a Lelkiségünket képtelen kijátszani, mert ha orvoshoz és tablettához fordulunk, s a Lélek üzeneteit ezek „tönkreteszik”, a Lelkünk előkészít egy másik betegségjelzést, s ismét érkezik az Üzenet.

De létezik gyógyító orvos is! Aki megmondja, hogy igazából bennünket az érzelmi, lelki problémák, „stresszek” tettek beteggé, s gyógyulni csak akkor fogunk, ha a lelki, érzelmi gondjainkat megoldjuk. Létjoga – ideiglenesen – csak a „prompt”, hirtelen bekövetkező balesetek, életet veszélyeztető sérülések gyógyításának lenne. Az operációk millióinak erőltetése hatalmas üzlet, akárcsak a gyógyszeripar. Az átlagorvos sajnos egy erőltetett, de igen keresett piacgazdasági termék (és ezért pénzforrás) kereskedősegédje, de lehet, hogy mesterembere. Ez a termék: a „gyógyszer”. Vakmerő, Égbekiáltó, aljas módszer gyógyszeripari termékeket, mint a „legjobb jót”, reklámozni. A régebbi korok pápaszemes „doktorbácsija” legalább úgy tett, mintha tenne valamit. Az idő gyorsulása miatt, ma ezt már mellőzik, s immár az emberi világ is eléggé be van csapva; a többség már nem is óhajt gondolkodni. Kínjában „a falat kaparja” a Lélek, amikor mi reménykedve lessük egy egy „szövetmintavétel” eredményét. Tudjuk mi ez? Az orvostudomány az Élet Metamorfózisának Goethe szerint megfogalmazott áldásos megfigyelése helyett a Halál tanulmányozására rendezkedett be. S mi Boldogok Vagyunk, ha a „Szövetmintavétel” eredménye optimális, azaz; ha a belőlünk kivágott, kivett Élő Sejteket a mikroszkópi vizsgálatokhoz már megölték, s azok váltig hasonlítanak egy hullából kiszedett hasonlóan halott sejtállomány sajátosságaihoz, akkor mindenki boldog. Figyelj! Nem furcsa ez?

Ha ez személyes betegség, akkor mi a járvány? Személyes „betegségünk”: a Lelkünk üzenete, az EGO -nk erejének. A járvány egy következő SZINT; egy komolyabb megnyilvánulás, egy átfogóbb tudatosság jelzése: A járvány a Föld – Anya, s az Élő Bioszféra – Lény üzenete, minden embernek. Ha az Élő Bioszféra üzen, mert „nem jól” végezzük emberi dolgainkat a Földön, akkor az Üzenete: erdőpusztulás, zúzmara fagykár, időjárási anomáliák, járványok, stb. Amennyiben Föld – Anyánk üzen, (mert valamely nagy hibát, emberi mulasztást vagy túlkapást követtünk el), akkor Üzenete: földrengés, tengerrengés, szökőár, vulkánkitörés, stb. S az Ember ezeket az Üzeneteket vagy megérti, s változni, változtatni próbál, (viselkedésén), amennyiben pedig nem; akkor egyre súlyosbodó földi körülmények között találja magát.

Csak Óvatosan!

Ha bárki is úgy érezné, hogy ö már elindult a lelki fejlődés és átváltozás útján, ezentúl igen elnézőnek és felettébb körültekintőnek kell lennie másokkal szemben. Mert akik esetleg még nem érzik eme átváltozás szükségességét azok feltehetően sokkal többen vannak, s mivel övék a föld, ők irányítják a törvényt. Van arra száz írott példa a múltból, hogy mire képes a „többség”, ha „felfigyel” a lélekben törekvő kevesekre. Amennyiben a többség felfigyel a valóban törekvő kevesekre, nehogy azt gondoljuk, hogy fel fognak nézni ez utóbbiakra, és azonnal követik a jó példát! Nem! A történelem folyamán eddig mindig az történt, hogy a többség felfigyelt erre a törekvő kisebbségre, s ezt követően az utóbbiakat gyorsan eltették láb alól. Mert ez kevésbé fárasztó megoldás, mintha ők maguk változni kezdenének. Olvassuk együtt, hogy 2500 évvel ezelőtt mit jegyzett fel erről Salamon király-, mi a többség véleménye a lélekben törekvő emberről:
„ÉLETMÓDJA ELTÉR MÁSOKÉTÓL ÉS SZOKATLANOK AZ Ő ÚTJAI, HAMIS PÉNZNEK NÉZ, S VÁDOL BENNÜNKET A GONDOLATAINKÉRT, MINT SZEMETET, KERÜLI ÚTJAINKAT, S MÉG RÁNÉZNI SEM JÓ”. Szőke Lajos             

Szőke Lajos könyvei letölthető formában

Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász című festménye - A jó és a gonosz kettőssége az emberben

A rendkívül izgalmas alkotás egyik érdekessége az a mód, ahogyan megjelenik benne a jó és a gonosz kettőssége. 

A bal oldali részt tükrözve azt látjuk, hogy a nápolyi öbölben, a csónakban ülő öreg halász imára kulcsolja a kezeit, mögötte békés a tenger és a Vezúv. 

Ha a jobb oldali részt tükrözzük, egy koporsóban ülő ördögre lehetünk figyelmesek, mögötte viharos a tenger és kitört a tűzhányó. 

A festmény az életmű kiemelkedő darabja. A nehéz munkában megfáradt öreg halász szuggesztív portréja az emberi sorstragikum egyik legnagyobb hatású kifejeződése a modern képzőművészetben. Csontváry olajfestménye 1902-ben készült (59,5 x 45 cm). 

Depresszió - skizofrénia - sámánok - a család és a közösség ereje

Egyik kedvenc könyvem: Feldmár András: Van élet a halál előtt?

"Szerintem a depressziónak a legfőbb oka az, hogy valaki egy szép napon rájön arra, hogy egész életében szerepeket játszott. Halvány gőze sincs arról hogy ő tulajdonképpen ki valójában, de nem akar többé szerepet játszani, és nem tudja, hogy akkor mit is csináljon. Ez a depresszió. Nem kémiai dolog, egzisztenciális dolog.

Az úgynevezett skizofréniáról a mai napig senki sem bizonyította be, hogy annak van valami organikus vagy genetikai alapja. Próbálták, de hogyha megnézitek az irodalmat, semmi konklúzió nincs.

Viszont sokan mások is az elmúlt harminc évben arra próbáltak rámutatni, hogy esetleg a skizofrénia csak egy szó, amelyet arra használunk, hogy kiszedjük a közösségből azokat az embereket, akikről ha megtudnánk, hogy valójában miért szenvednek, akkor el kellene szégyellnünk magunkat. Vagy az illető családjának, vagy az egész társadalomnak kellene elszégyellnie magát. 

Hát azért hogy ne kelljen pironkodnunk, sokkal jobb azt mondani, hogy ez genetikai probléma, vagy ez agybaj, és van orvosságunk rá. És akkor senkinek sem kell szégyellnie magát.

Nem az úgynevezett skizofrének reménytelenek, a pszichiátria reménytelen. És a pszichiátria olyan, mint a fekete mágia. Black magic. A jelenkor fekete mágiája. Mert a pszichiáter az, aki azt mondja a szülőknek, a társadalomnak és az úgynevezett skizofrénnek, hogy ha egyszer ez megtörtént veled, akkor életed végéig ez leszel. És mindezt mondja a tudomány hangsúlyával, úgy, hogy nem lehet megkérdőjelezni; ez így van. Ez mély szuggesztió, a hipnózisnak a legmagasabb formája.

Valaki azt mondja, hogy én is így és így szenvedek, és akkor az illető - akinek ilyen nagy máguskalapja van - azt állítja, hogy ez örökké így lesz, és szedd ezeket a pirulákat életed végig. Mintha cukorbajos lennél, és inzulinra szorulnál. De ez nem igaz, ez abszolút hazugság. Ha az ember megnézi az irodalmat, akkor leírták, és többször kitalálták, hogy ez nem így van, de valahogy senki sem akarja tudomásul venni. Nagyon érdekes, hogy miért nem. Kinek az érdeke az, hogy igy hipnotizáljuk az embereket? Tessék? Kinek az érdeke? Például azoknak akik millió és millió dollárt kapnak az orvosságokért, amelyeket gyártanak. Azoknak feltétlenül érdekük. Az egész világon a pszichiátria azt próbálja mondani, hogy vannak ilyen gyógyíthatatlan betegségek, amelyekhez orvosságot kell szedni.

Az antropológusok voltak az elsők, akik azt mondták, hogy ez nem így van, de a pszichiáterek nem hallgatnak rájuk. És nem is olvassák őket, mer az antropológusok nem pszichiáterek. Többször leírták, hogy a skizofrénia a gazdag országok betegsége, úgymond a kapitalizmus mellékhatása.

Ha Indiában vagy Srí Lankán valaki olyan szimptómákat mutat, amelyeket itt azonnal skizofréniának hívnának, akkor ott a családnak mostanában két választási lehetősége van: vagy elviszik a tradicionális sámánhoz, vagy elviszik egy nyugaton egyetemet végzett pszichiáterhez. És antropológusok összehasonlították, hogy mi történik azokkal a fiatalokkal, akik pszichiáterhez kerültek, és mi azokkal, akikhez a sámánt hívják.

A sámánok azt mondják, hogy ők hipnotizálják a „beteget”, és hogy ez nem baj, csak arra van szükség, hogy a összes rokon mindenünnen gyűljön össze, három napig egyenek-igyanak, és ők majd megkérdeznek mindenkit, hogy mi történt, ki átkozott el kit, ki haragszik kire. Az úgynevezett skizofrén benn marad a lakásában, ki se jön a házból, ez nem az ő ügye.

Néha ilyenkor 100-120 ember is odazarándokol messziről, hogy ő jól legyen. Az úgynevezett skizofrén ezt látja és tudja. Önmagát azonnal egy nagyobb valami részének érzi, látván, hogy mindenki odajön, és megmozgatják a világát.

Három napig esznek és isznak. A sámán pedig járkál közöttük, és beszél, mondja, hogy beszéljenek, bocsássák meg ezt, így, úgy, amúgy, és akkor mindnyájan hiszik, hogy miután ennek vége, a fiatal három héten belül ugyanúgy fogja végezni a munkáját, mint korábban, és ez soha többé nem történik meg vele. És képzeljétek el, ez így is lesz.

Az antropológusok bizonyították, hogy ez így van. Azok akik ezt az utat választották, három hét múlva valóban ugyanúgy dolgoztak, mint azelőtt. Többé nem hallucinálnak, soha többé ez nem történik meg velük. 

Hogyha ugyanez az illető pszichiáterhez kerül, akkor a pszichiáter megmondja neki és a családnak, hogy sajnos ez egy olyan betegség, amellyel az élete végéig küszködni fog. És itt az orvosság, csak szedje. De akkor soha többé nem fog dolgozni. Kapjon rokkantsági nyugdíjat, és tanulják meg a szülők, hogyan kell élni egy ilyen beteg gyerekkel. És képzeljétek el, ez így is lesz.

Nagyon sok fiatalt a szülei azért visznek el a pszichiáterhez, mert például ül a faltól körülbelül másfél méterre, és merőn nézi a falat. Ott ül órák hosszat. De senki nem viszi el a szülőket, amikor ők órák hosszat ülnek ugyanúgy, csak éppen tévét néznek."

Élet Akadémia

Embernek lenni nem könnyű. A mindennapi létfenntartás, családi (v)iszonyok, kötelékek, álmok, gondolatok, tettek, jó és kevésbé jó élmények, egészség és betegség meghatározzák a mindennapjaink életminőségét, miközben kérdések születnek bennünk újra meg újra.  Mit kezdjek az életemmel? Miért kerültem erre a világra? Hogyan tudom testileg és lelkileg egészségesebben élni az életem? Miért lettem beteg? Hol találom a nekem megfelelő spirituális utat? Ki(csoda) vagyok én? Ha benned is felmerülnek ezek a kérdések, akkor jó helyen jársz.

ÉNRŐL, LÉTKÉRDÉSEKRŐL, EGÉSZSÉGRŐL TANULNI.

Azaz az ÉLET Akadémiája.

Napjainkban sokszor emlegetett fogalom a harmónia. Harmonizálni annyit tesz, azonos rezgésszintre hozni. A testet a lélekkel, a fentet a lenttel, a kintet a benttel. Nem elég egészségesen táplálkozni (lent), mint ahogy nem elég az önzetlen szeretetet gyakorolni (fent). Nem elég Lao-ce-t olvasni (lélek) és nem elég kimozdulni a természetbe (test). Nem elég nyugalmat lelni (bent) és nem elég megbízható barát lenni mások számára (kint). "Nem elég" egy aspektusban nagyot lépni, hiszen az ÉLET összjáték, amelyben minden és mindenki szerepet kap, összefonódnak mint az életvirág. A EGÉSZSÉGES ÉLET a LÉTKÉRDÉSEK mentén zajlik. Az egészséges élet testi és lelki szinten való eléréséhez TUDNI kell. Tudnom kell hogyan működik a test, hogyan működik a lélek. Ismernem kell önmagam. Bennem az emberiség több ezer éves tudása összpontosul, ebben a tudásban pedig magamra lelek.

Legyél a magad asztrológusa, gyógyítója, életmód tanácsadója, terapeutája, tanítója és tanítottja. Első lecke: tanulni és tanítani is tudsz! Második lecke: tanulnod és tanítanod is kell! E gondolatok mentén állítottuk össze az ÉLET Akadémia előadássorozatát. Az első alkalom témakörei:  10.00 Ki(csoda) vagyok én? - Németh Zoltán Volt (van) teremtés? Ezer éves tudásunk. "Mond mit érlel annak sorsa..." Tudati rezdülések. Az öröklét ideája.  11.00 A lélek és a betegségek összefüggései - dr. Németh Csilla Betegségeink pszichoszomatikája. Test-lélek-szellem (disz)harmóniája  12.00 Nyugat vagy kelet? Nyugat ÉS kelet.- dr. Németh Csilla Nyugati és keleti gyógymódok áttekintése  13.00 Ebéd  14.00 Mihez kezdjek? 1. rész: A daganat - dr. Németh Csilla Nincs bennem ellenség. Okok, összefüggések. Sikeres terápiák.  15.00 Amint fent, úgy lent - Gosztonyi Tímea Mit mutatnak NEKEM a csillagok? Az analógiás értelmezés alapjai.   16.00-17.30 Összjáték tréning - Iszlai Zoltán Egymásra hangolva. Én vagyok vagy te vagyok? Avagy itt ne hagyd azt, amit a nap során kaptál.

Időtartam: 7 óra / alkalom (+szünetek)

Helyszín: 1075 Budapest, Holló u. 1. II. em. 26. Résztvevők száma: 10-20 fő Előadók: dr. Németh Csilla, Iszlai Zoltán, Gosztonyi Tímea, Németh Zoltán

Részvételi díj:     10.000 Ft/fő/nap Időpont: 2010. május 29. szombat 10.00 - 17.30 Jelentkezni lehet: Németh Zoltán:    06-30-235-2512, nz@gyogyuljmeg.hu

Asztrológiai Pszichológia Napja

Esther és Jerry Hicks: Salamon beavató meséi

"A felnőttek már nem élvezik, ha csöndben lehetnek...   Te még hallod a gondolataidat?"
Sara puha, meleg ágyában fekve, kénytelen volt tudomásul venni a tényt: felébredt. Kinn még sötét volt, de tudta, hogy fel kell kelnie. Ki nem állhatom a rövid téli napokat! - gondolta -, bár az ágyamban maradhatnék, míg felkel a nap.      Tudta, hogy álmodott. Valami nagyon kellemes dologról szólt az álma, de sajnos most már fogalma sem volt róla, hogy mi is lehetett az. Nem akarok még felébredni - gondolta, miközben próbált a szomorú valósághoz visszatérni ebből a gyönyörű álomból. Ehhez a kellemetlen, nyirkos, hideg téli reggelhez! Sara mélyen beburkolódzott meleg takarójába, és hallgatózott - vajon anyja ébren van-e már, és ott motoz-e lent a konyhában. Fejére húzta takaróját, behunyta szemét, és megpróbálta felidézni, hogy miről is szólt ez a nagyon szép álom, amelyből felébredt. Annyira gyönyörűséges volt, hogy még folytatni akarta.      A fene egye meg! Ki kell mennem. Megpróbálom egy kicsit visszatartani még! Elengedem magam. Talán akkor észre sem veszem... Talán sikerül...      Sara forgolódott, és megpróbálta elkerülni az elkerülhetetlent. De nem működött... Nincs mit tenni!... Na jól van... Felkelek! Majd máskor. Nagy ügy! Sara lábujjhegyen lelopakodott a fürdőszobába, óvatosan átlépte a padlón azt a pontot, ahol az mindig nyikorgott, és halkan behúzta maga mögött az ajtót. Elhatározta, hogy elhalasztja a WC leöblítését, hogy legalább egy kis ideig még élvezhesse az egyedüllét fényűző nyugalmát. Csak még öt perc béke és nyugalom! - gondolta.      - Sara! Felkeltél? Gyere, egy kicsit segíts nekem!      - Most már akár a WC-t is lehúzhatom - mormogta magában. - Oké, megyek már. Azonnal ott leszek! - kiáltott le anyjának.      Sohasem tudta megérteni, hogy hogyan tudja anyja minden pillanatban számon tartani, hogy a család melyik tagja éppen mit csinál. Bizonyára lehallgatói vannak elrejtve minden szobában, döntötte el keserűen. Tudta, hogy ez nem így van, de a rossz hangulat kisördöge már úton volt, és úgy tűnt nincs mód megállítani.      Soha többet nem iszom semmit lefekvés előtt. Még jobb, ha már déltől kezdve nem iszok semmit, így miután felébredek, csak heverészhetek az ágyban, és gondolkodhatok, egészen egyedül, és senki se jön rá, hogy ébren vagyok.      Vajon hány évesnek kell lennie az embernek ahhoz, hogy már ne élvezze a saját gondolatait? Tudom, hogy ez egyszer majd eljön, mert a felnőttek nem élvezik, hogy csendben lehetnek. Képtelenek hallgatni a gondolataikat, mindig csak fecsegnek, vagy tévét néznek, és ha beszállnak az autóba, akkor is az az első dolguk, hogy bekapcsolják a rádiót. Úgy tűnik, senki nem szeret egyedül lenni, csak társaságban érzik jól magukat. Találkozókra mennek, vagy moziba, vagy táncolni, vagy valamilyen labdajátékot játszani. Legjobb lenne letakarni mindent, hogy legalább egy kis időre halljam magam gondolkodni.      Lehetséges ébren lenni úgy, hogy ne legyen az ember állandóan Mások Zajos Gondolatainak kereszttüzében?      Alapítani fogok egy klubot, az MZG elleni klubot. Az alapszabály tartalmazni fogja:      - Élhetsz úgy, mint más, de nem kell senkihez se beszélned.   - Bámészkodhatsz, amennyit csak akarsz, de nem kell elmondanod, hogy mit láttál.   - Szeretned kell egyedül lenni, néha csak úgy, a gondolataidba merülve.   - Derék dolog, ha segíteni akarsz másokon, de ezt nem kell túlzásba vinned, mert ez egy csapda, ami csak bajt hoz rád. Ha túlságosan segítőkész vagy, rád támadnak a gondolataikkal, és akkor csak nézhetsz, és máris nem marad egy perced se magadra.   - Hajlandónak kell lenned arra, hogy csak meglapulj, és észrevétlenül figyelj másokat.      Vajon lenne-e egyáltalán ember, aki belépne a klubomba? Nem hiszem! De különben is! Csak tönkretenné... Az én klubom arról szól, hogy nincs szükség klubokra. Arról szól, hogy az életem van olyan fontos és érdekes, és szórakoztató, hogy nincs szükségem senki másra.      - Sara!   Felriadt, és pislogva visszatért a földi valóságba. A fürdőszobamosdó előtt állt, üresen bámult a tükörbe, és szórakozottan mozgatta szájában a fogkefét.      - Egész napodat ott szándékozod tölteni? Gyerünk, mozogj! Rengeteg a dolgunk!			a könyv további része

Szent Mihály

Beavató kapuk és beavató kódok nyílnak. Nagyon figyelj, oda ma mit teszel, mit gondolsz!

Mindenki saját maga kell, hogy megtalálja, megérezze vállalt tervét, feladatát.
Az Angyalok többféleképpen szólnak hozzátok. Jeleket adnak és küldenek, álmokon, sugallatokon keresztül.
Vajon odafigyeltek-e erre, vagy nagyobb csodára vártok és a kisebbek mellett elmentek? Valójában nem figyeltek magatokra, sokkal tudatosabban kellene már élnetek!
Sokatokat leköti a mindennapi betevő falat megszerzésére irányuló törekvés.
Több imával, és több ráhagyatkozással könnyebbé tudnátok tenni életeteket. Görcsösen akartok, és görcsösen markoltok! A megszerzett javakat nagyon fontosnak és elengedhetetlennek tartjátok. Közben észre sem veszítek, hogy néhány társatok milyen helyzetbe került, akár anyagi vagy erkölcsi szinten.
A legkevésbé sem támogatjátok egymást! Nincs meg a szétosztás, és az adakozás mintája (tisztelet a kivételnek). Az Igazak igen szorult helyzetbe kerültek erre az időre.
Van aki, mindenét elvesztette, csak a hite, és ereje tartja életben, amit Istenbe vetett. Tudatosságotokat emelve, szíveteket kitárva kell lépnetek!
Be kell fogadni a Krisztus - tudatosság programot!
Áldottak vagytok ti, akik befogadjátok Istent! Áldottak vagytok, kik segítitek Létét, és Igéit hirdetitek…

A könyv

„A könyv ahrimáni szellemi hatalom, de csak ha mechanikusan rögződik. Meg kell nemesítenünk a nyomdászatot a Mihaél-bölcsesség iránt érzett áhítatos érzületünkkel.”

/Dr. Rudolf Steiner/

Dr. Rudolf Steiner léleknaptárjának a mostani időszakra vonatkozó passzusa: április negyedik hete (április 21-27.)

Növekedés közben az ember Énje
Belemerül az önfeledtségbe,
De ha saját eredetébe belegondol,
A világmindenséghez akkor így szól:
Megszabadulva önnön béklyóimtól,
S feladva ezzel elkülönültségem,
Benned találom meg valódi lényem.

A kimondott szó ereje – Húrelmélet

A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok).

A húr „anyagát” valójában egy rezgés tartja fenn. Ha energiát adunk neki, akkor változik a rezgése és más lesz a részecske.

Az ólom és az arany egymás mellett állnak a periódusos rendszerben. Ahhoz, hogy az ólomból arany legyen, csak egyetlen elektront kell megváltoztatni, de azt nem „fizikai” síkon.

A rezgés valójában hang is. A világot is egy isteni hang (rezgés) hozta létre és tartja fenn. Mi is kelthetünk rezgéseket, teremthetünk és teremtünk is mindennapjainkban.

Aki képes magasabb rezgésszámon megszólaltatni lényét, annak élete minősége is változni fog. Rezgésszint

"Mindenik embernek a lelkében dal van

és a saját lelkét hallja minden dalban.

És akinek szép a lelkében az ének,

az hallja a mások énekét is szépnek."

Babits Mihály

Schrödinger macskája

 A Schrödinger macskája egy Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus nevéhez fűződő gondolatkísérlet. A tudós ezzel a neves kísérlettel kívánta szemléltetni a mikrovilágban uralkodó törvények hétköznapi szemlélet számára meghökkentő idegenszerűségét, azt, hogy a részecskék egyidejűleg több helyen, különféle állapotokban lehetnek.

Egyszerűbben…

Elvégeznek egy kísérletet egy szubatomi részecskével, aminek az eredménye alapján egy dobozban lévő macska vagy életben marad vagy elpusztul. Amíg nem nyitják ki a dobozt, addig mindkét lehetőség igaz.

A macska egyidőben élő és halott is.

Csak amikor valaki megnézi, akkor dől el a dolog!

Az atomok alatti szinten így működik az egész világ. Attól lesz meg az eredmény, ha megnézzük, vagyis, amíg nem tudjuk, addig mindkét variáció valóságosan létező helyzet, nem csak elvi feltevés.

Még egyszerűbben:

Az ember teremti meg azt a dolgot amit megvizsgál, vagyis az eredmény személyre szabott… Vagyis mi teremtjük meg világunkat…

Julius Evola: Meglovagolni a tigrist - Egzisztenciális orientáció a felbomlás korszakában

A tigrislovaglás jól ismert szimbólum a kínai tradícióban, pontosabban meghatározva az operatív taoizmusban. Megjelenik a tibeti buddhizmusban is, mindenekelőtt Mahākāla és egyes bōdhisattvák vonatkozásában.

A szellemi út hasonló elgondolásairól van szó: a tigrislovaglás egy meghatározott módon felfogott és járt spirituális út (még inkább ösvény) szimbóluma.

„[…] azt jelenti, hogy nem térünk ki a veszedelmes erő elől, és még kevésbé fordulunk közvetlenül szembe vele, hanem – miközben rendíthetetlenek maradunk – belekapaszkodunk: mivel eleve abból indulunk ki, hogy legyőzzük.”

A fentebbi értéssel, benső szembenállással és átalakítással a tigrislovaglás egyértelmű célja a tigris szellemi legyőzése:

„Ez egy távol-keleti fogalom, amely azt a gondolatot fejezi ki, hogy ha sikerül meglovagolnunk a tigrist, nemcsak megakadályozzuk, hogy ránk vesse magát, hanem ha megragadjuk és nem esünk le róla, végül le tudjuk győzni.”

Ugyanott a benső szembenállás és a rendíthetetlenség tekintetében Evola ezt is mondja:

„[…] amikor egy civilizáció ciklusa a végéhez közeledik, nehéz elérnünk valamit, ha a mozgásban levő erőknek közvetlenül ellentmondunk, ellenállunk. Az áramlat túl erős, és elsodorna bennünket. […] Ekkor a követendő princípium az lehet, hogy hagyjuk szabadon lefutni a korszak erőit és folyamatait, azonban maradjunk szilárdak és készek arra, hogy közbelépjünk, amikor »a tigris, aki nem tudja rávetni magát arra, aki meglovagolja, elfárad a futásban«.”

Újfent másutt szinte összegzi a szimbólum jelentéseit:

„[…] olyan erőket ragad meg, amelyekkel nem tud közvetlenül szembeszállni, hogy legyőzze őket, és olyan folyamatokat, amelyek ellenállhatatlanokká és megfordíthatatlanokká váltak. Miközben rendíthetetlen marad, ezeket az erőket és folyamatokat úgy irányítja, hogy meghaladja őket és megszabaduljon tőlük, ne pedig azok pusztítsák el őt, mint ahogy kortársai közül szinte mindenkit elpusztítanak.”

Összegyűjtve mindazt, amit a tigrislovaglás szimbolikus jelentéseiről Evola írt, a következőket mondhatjuk. Vannak erők, amelyek a korszellem és a női princípium mindent átható voltával összefüggésben állva megkerülhetetlenek és szemtől-szemben-legyőzhetetlenek – vagy legalábbis valóságos módon ilyeneknek tűnnek. Az úgymond objektív okokkal – az utolsó kor, a kali-yuga tényével – párhuzamosan léteznek egyéni determinációk, hiányosságok és szituációk, amelyek ugyancsak a megkerülhetetlenség és a szemtől-szemben-legyőzhetetlenség domináns tapasztalatához vezetnek. A tigrist nem lehet futva legyőzni, és a szóban forgó esetben menedéket sem lehet találni előle. Fegyverünk sincs már, hogy megöljük. Ha mégis elfuthatunk és elbújhatunk, megtehetjük, ez azonban nem végső, csupán időleges megoldása a problémának. Könnyen előfordulhat, hogy legközelebb nem sikerül elmenekülnünk vagy elbújnunk – ami egyébként is csak két megoldás, ráadásul nem a legbátrabb. Jobb tehát őszintén megvallani, hogy nem vagyunk képesek másként tapasztalni egy erőt, mint megkerülhetetlenként és szemtől-szemben-legyőzhetetlenként, mint azt állítani, ilyen erő nincs (és nem is lehet), vagy azt, hogy csak a futás és a menedékkeresés két módszere létezik (ráadásul a legmagasabb módszereknek beállítva ezeket).

A tigris megkerülhetetlenségének és szemtől-szemben-legyőzhetetlenségének a tapasztalataikor (tekintsük azokat akár a kor sajátosságaiként, akár egyéni meghatározottságainkból következőkként), amikor már nem tudunk sem elfutni, sem elbújni előle, az egyetlen hely, ahol nem tud felfalni, a háta. Ezért felülünk rá. Hogy ne érjen el és ne vessen le, a természetének megfelelő vágtára sarkalljuk. Közben ügyelünk rá, hogy ne essünk le. Egyszerre élvezzük és nem élvezzük a vágtáját. Ha nem élveznénk, nem tudnánk a természetének megfelelő vágtára sarkallni, és nem feledkezne meg rólunk. Ha csupán élveznénk, akkor a neutralitásról, a fensőbbségről és a rendíthetetlenségről megfeledkezve könnyen leesnénk. (Mindkettő önmagában is halálos lenne: a tigris levetne és azonnal felfalna, vagy leesnénk és visszafordulva falna fel.) A bensőleg sikeres vágta közben lassan átvehetjük az irányítást a tigris felett és – szellemileg legyőzve – arra irányíthatjuk, ahova menni akarunk. Avagy: teljesen kifullasztva veszély nélkül leszállhatunk róla és így vehetjük az irányt a saját céljaink felé.

Hermetika praxis

Gyakorlat a 7 kozmikus princípium átélésére (10 nap x fél óra)

Hét teremtő elvet, hét ideált, hét princípiumot ismer a Hermetika. 


A Naprendszer hét bolygója ezeknek külső megtestesülései, jelképei (ezek az erők nélkülük is léteznek). 

”A bolygók az emberi testben is keringenek.”

Ez a munka többirányú egyéni lehetőséget kínál, aszerint ki melyik oldalról tudja és kívánja megközelíteni a bolygók lényegét. Analitikus természet az elemzés, összehasonlítás módszerével hatolhat közelebb tárgyához, művészi imaginációval bíró egyéniség e képességén át kapcsolódhat össze vele. A gyakorlat alapja azonban minden esetben egy.

Készítsünk 7 db kartonlapot a hét bolygó ábrájával. Írjuk az ábra alá a bolygó néhány pregnáns jellegzetességét (lásd: lentebb) ilyen módon:

MARS (jele)         Mágia         Akaraterő         Erőszak         Harc         Leigázás         Koncentráció         A hadvezér

A mindenkori napnak megfelelő kartonlapot támasszuk fel két égő gyertya közé.  A gyertyákat mindig balról jobbra gyújtjuk meg és jobbról balra oltjuk el.

Üljünk le a kartonlap elé egyenes gerinccel, térdünkön nyugtatott kézzel. Vegyünk néhány lassú, mély lélegzetet, hogy szívverésünk lenyugodjon és gondolataink elcsendesüljenek. Ezután szemünket öt percen át szegezzük a kartonlapra. Először az ábrát exponáljuk, azután az alája írt fogalmakat. Öt perc után oltsuk el a gyertyákat, s szemünket lehunyva meditáljunk. Mélyedjünk el a planéta karakterében. Meditáljunk rajta, hogy pozitív és negatív elemeiből mi erőtlen és mi túlméretezett bennünk. Mi az, amit szeretnénk felerősíteni vagy megszerezni, és mi az, aminek mértékét szívesen lecsökkentenénk.

A hét napjai hétféle bolygóprincípiumán keresztül haladva válasszuk ki magunknak azt a bolygót, amelynek elemei és lehetőségei ideálunkat jelentik, amelynek szerepét a legmagasabb kiteljesedésében végigjátszanánk. Ezek a szerepek: a tisztánlátó-médium, a hadvezér, a sebész, a pszichológus-diplomata, az író-tanító, a művész, a tudós, az uralkodó-diktátor.

A művészi imaginációval telített egyéniség kibővítheti a gyakorlatot oly módon, hogy a gyakorlatra fordított fél órából az utolsó tíz percet a bolygó mitikus ideáljának életre keltésére fordítja. Ehhez persze ismernie kell az ősi mítosz-szimbológiát. Mert az antik népek mítoszainak ragyogó alakjaival kell magát azonosítania, felemelkedve a sziderikus képzelet-régiók szédítő dimenziói közé.

Ebben az operációban az imagináció a hatalmasan széttágult egoban felizzítja a bolygó-titánok életérzését, hatalmi tudatát, teremtő örömét. Ha Zeusz, Jupiter, Merkúr, Luna, Mars, Helios antik istenalakjait ölti magára a neofita, az olimposzi milliőt úgy díszletezheti be, ahogy művészi vénájától és képzeletétől telik. Egyedül az a fontos, hogy a mitikus egyéniség, akinek habitusát magára ölti pontosan megfeleljen a bolygó karakterének.

A hét nap letelte után, a még hátralévő három napon át a meditációra szánt fél órát ugyancsak felosztjuk a kiválasztott fizikai és az annak megfelelő mitikus ideál között.

Nap:	Ideasugárzó istenség. Lélek. Életadó hő. Az Ősforrás. A világosság elve.	Vasárnap
Hold:	Feminitás. Passzivitás. Változás. Intuíció. Befogadás. Közvetítés.	Hétfő
Mars:	Akaraterő. Elektromosság. Erőszak. Harc. Leigázás. Koncentráció.	Kedd
Merkúr:	Tudás. Szellem. Értelem. Mozgékonyság. Mint a meg nem nyilvánult Istenség Arkánumának hordozója, a princípiumával visszavezethet a megnyilvánult Istenség állapotából a meg nem nyilvánult Istenség állapotába.	Szerda
Jupiter:	Formaképződés. Szolgálat. Igazság. Közösségi gondolat. Egyesülés. Rendszerépítés. A görög mitológia mennydörgő Zeusza.	Csütörtök
Vénusz:	Az élet öröme és élvezete. A teremtés vágya és kedvelése. A formaalkotás, művészi szépség kultusza. Művészetek életigenlő, áradó ereje és szenvedélyessége.	Péntek
Szaturnusz:	Megmerevedés. Sűrűsödés. Piknózis. Kristallizáció. A Karma. Megvilágosodás a szenvedésen, tapasztaláson keresztül. Szanszára az élet körforgása.	Szombat

szerző: Szepes Mária

Bolygók és hetek

A hellenisztikus asztrológia a hét egyes napjait a következő elgondolás alapján hozta kapcsolatba az egyes bolygókkal. Minden órának megvan a maga védelmező és isteni jellegű bolygója, és a hét minden napja annak védelme alatt áll, „aki” annak a napnak első órája felett uralkodik. Adva van mármost, hogy a hetedik nap (amely a zsidó isten, Jahve szent napja) védelmezője Szaturnusz, akit már régebben, különböző elgondolások alapján azonosítottak a zsidó istennel. Ezek szerint Szaturnusz az ura a 7. nap (szombat) 1., 8., 15. és 22. órájának. A 25. órának, azaz a rákövetkező nap 1. órájának a tőle visszafelé számított harmadik helyen álló Napisten a védelmezője; hasonló módon a következő nap első órájának, s a nap egészének védője a Sol utáni harmadik helyen álló Holdisten (Luna), majd sorra: Mars, Merkur, Jupiter, Vénusz. Ez a sorrend eltér mind a Földtől való elképzelt távolság, mind a keringési idő szerinti sorrendtől, és csak ennek az asztrológiai elképzelésnek az alapján magyarázható. Egy i. sz. 1. századból származó pompeji falfestmény a bolygókat már ebben a sorrendben mutatja be.

A bolygók e sorrendjén alapul a hét napjainak latin elnevezése, amely a mai román nyelvekben továbbél. A germán nyelvekben a bolygók nevében foglalt latin istennevek germán megfelelőiről nevezték el a hét egyes napjait, de pl. az angolban az eredeti latin nevek is rajta hagyták nyomukat a napok elnevezésén. Vasárnap, mint Jézus feltámadásának napja, az Úr napja (dies Dominica) nevet kapta, franciául Dimanche, olaszul Domenica, a szombat nevében pedig a héber név hatása (sabbat, görög átírásban szabbatosz vagy szambatosz) érvényesül. Így a következő sort kapjuk. Szombat: latinul dies Saturni, franciául Samedi, olaszul Sabato, angolul Saturday, németül Samstag; vasárnap: latinul dies Solis, angolul Sunday, németül Sonntag; hétfő: latinul dies Lunae, franciául lundi, olaszul lunedi, angolul Monday, németül Montag; kedd: latinul dies Martis, franciául Mardi, olaszul Martedi, angolul Tuesday, németül Dienstag (Ziu germán isten = Mars); szerda: latinul dies Mercurii, franciául Mercredi, olaszul Mercoledi, angolul Wednesday (Wotan = Odhin = Mercurius); csütörtök: latinul dies lovis, franciául Jeudi, olaszul Giovedi, angolul Thursday, németül Donnerstag (Thor vagy Donar = Jupiter); péntek: latinul dies Veneris, franciául: Vendredi, olaszul Venerdi, angolul Friday, németül Freitag (Freya = Vénusz).

A héber nyelvben, a többi sémi nyelvben, valamint ezek hatására a görögben a hét napjai közül csak a szombatnak van saját neve, a többi napot – a szombatot a 7-nek számítva – csupán sorszámmal jelzik. (Görögül a pénteknek és vasárnapnak is önálló neve van.) Ezekben a nyelvekben vasárnap a hét első napja, hétfő a 2. stb. E sorrendiség alapján szerda a hét közepe, innen a szlávszreda, a német Mittwoch név. Görögül pl. hétfő: deutera, kedd: triti, szerda: tetarti stb. A szláv nyelvek, többek között az orosz, a görög mintát vették át, de azzal a fontos eltéréssel, hogy a vasárnap nem az 1., hanem a 7. nap, a hét tehát hétfővel kezdődik (oroszul: ponyegyelnyik), és kedd („kettüd”) nem a harmadik nap, mint a görögben (triti), hanem a második (vtornyik) stb. Csütörtök a görögben az ötödik nap (pempti), oroszul csetverg, a csetüri = 4 számnévből.

A hét napjainak magyar elnevezése szláv hatás alatt alakult ki, éspedig az első két nap neve a szláv szó magyar fordítása, a többi napokon magát a nevet vették át: szreda – szerda, csetverg – csütörtök, piatnica – péntek.

Szombat és vasárnap

A görög és szláv elnevezések közötti eltérés hátterében vallástörténeti folyamat húzódik meg. A kialakuló és a zsidó vallástól folyamatosan különváló kereszténység, részben a napkultusszal való egyezkedés céljából, a heti ünnepnap elvét átvette ugyan a zsidó vallástól, de azt Jézus feltámadásának napjára, vasárnapra helyezte át. A nicaeai zsinat (325) végérvényesen vasárnapra tette át a keresztények heti ünnepét, és ezt Konstantin császár, egyben eltörölve a római nundinae-számítást, állami ünneppé is tette. A változtatást eleinte úgy értelmezték, hogy a heti szünnapot a hét 7. napjáról az elsőre tették át – de úgy is felfogható volt, hogy a vasárnap minden tekintetben átvette a szombat helyét és jelentőségét, helyesen értelmezve ez volt már az Úr pihenésének napja is –, a hét első napja tehát hétfő lesz. Sajátos módon a szláv nyelvekben, s így az oroszban is a „szreda” még a korábbi, a „ponyegyelnyik” már a későbbi álláspontot fejezi ki. Ez a sok évszázados – vallási hátterű – vita arról, hogy melyik is a hét „első”, és melyik a „hetedik” napja, a naptárak összeállításában még ma is eltéréseket okozhat. A nemzetközi forgalom intenzitása mindenkeppen szükségessé tette e téren is az egységesítést. Ennek megfelelően a nemzetközi érvényű menetrendekben most már következetesen az 1. szám jelzi a hétfőt (amelynek a magyar szóhasználat is megfelel), a 7. szám pedig a vasárnapot. A naptárak is hétfővel kezdik és vasárnappal zárják a hét napjait.

Ennyire eltérő elemekből, a babiloni és a bibliai zsidó hét fogalmából, az asztrologikus eredetű hellenisztikus bolygóhitből, a római vásárnapok intézményéből, a perzsiai eredetű Mithrasz-vallásban központi helyet elfoglaló napkultuszból és az egyház Krisztus-ideológiájából alakult ki a mi „hét” fogalmunk.

I. táblázat

latin	francia	olasz	angol	német	görög	orosz	magyar
dies Saturni	Samedi	Sabato	Saturday	Samstag	Szabbatosz	Szubota	szombat
dies Solis	Dimanche	Domenica	Sunday	Sonntag	Kiriaki	Voszkreszenyije	vasárnap
dies Lunae	Lundi	Lunedi	Monday	Montag	Deutera	Ponyegyelnyik	hétfő
dies Martis	Mardi	Martedi	Tuesday	Dienstag	Triti	Vtornyik	kedd
dies Mercuri	Mercredi	Mercoledi	Wednesday	Mittwoch	Tetarti	Szreda	szerda
dies Iovis	Jeudi	Giovedi	Thursday	Donnerstag	Pempti	Csetverg	csütörtök
dies Veneris	Vendredi	Venerdi	Friday	Freitag	Paraszkevi	Pjatnyica	péntek