November 1. A hétből ma negyedszerre pontosodik be az Uránusz-Plútó
kvadrát.
Hogy minél hatékonyabb legyen a gyökeres átalakulás, s hogy
ne csak „elszenvedői” legyünk életünk eseményeinek, érdemes megnézni egyénileg
is, hogy kinek-kinek hová esik a tranzit Uránusz és Plútó a radix
horoszkópjában. A markáns energia mellé
kapunk bőven oldási lehetőségeket is. A Plútó kis-tehetség háromszög csúcsán, a
Chiron és a Felszálló holdcsomó előző életekből hozott sebeit, rossz berögzüléseit
segít oldani (szextil fényszögek). Ha sikerül tudatosan odafigyelnünk a minket
érő impulzusokra, helyzetekre, kihívásokra, akkor a felszínre hozhatjuk saját tudatalatti
sérüléseinket, s a felismerés már fél megoldás a gyógyuláshoz.
A megértésben segít Thorwald
Dethlefsen örök klasszikus könyve, A sors mint esély:
„A hangvilla csak azoknál a hangoknál rezeg, amelyeknek a
frekvenciája megfelel a hangvilla saját frekvenciájának. Ha ez nem így van, a
hangvilla számára a hang nem is létezik, hiszen nem képes érzékelni. Az a
rádióvevő, amelyik középhullámra van beállítva, csak a középhullámú adásra lesz
rezonáns. Az ultrarövid hullám és a hosszúhullám megismerhetetlen marad
számára, nem tartozik a „világképéhez”.
Ahhoz, hogy egy ember valamit érzékelhessen, bizonyos
megfelelésben kell lennie az érzékelendővel, ez hozza olyan helyzetbe, hogy
„együtt tudjon rezegni” vele; az érzékelést tehát ez a rezonancia teszi
egyáltalán lehetővé. Goethe így fogalmazta ezt meg: „Ha szemünk nem lenne
napszerű, sosem pillanthatnánk meg a Napot, s ha nem lenne bennünk isteni erő,
hogyan is ragadtathatna el bennünket bármely isteni jelenség?”
Goethe e gondolata elhagyja a fizikai rezonanciák világát, s
a rezonancia törvényét arra a területre alkalmazza, amely bennünket is
foglalkoztat. A valóságnak mindenki csak azt a területét képes érzékelni,
amelyre rezonáns. Ez nemcsak a valóság érzéki észlelésére, hanem a valóság
összfelfogására is vonatkozik. Semmi sem érzékelhető, ami kívül van rezonáló
képességünk határain, ezek a dolgok nem is léteznek számunkra. Ezért hiszi
mindenki azt, hogy a valóság egészét ismeri, s hogy azon kívül, amit ismer,
nincs semmi más. Aki például olvas egy könyvet, azt hiszi, hogy teljesen
megértette, holott az, hogy az olvasottakból mennyit képes felfogni, mindenkori
tudatállapotától függ. Erre akkor döbbenünk rá leginkább, amikor évekkel később
újraolvasunk egy könyvet. Miután az évek során tudatunk kitágult, „jobban
értjük”, amit olvasunk… Csak olyan eszmékkel, gondolatokkal, emberekkel,
helyzetekkel kerülhetünk érintkezésbe, amelyekre rezonánsak vagyunk, vagy,
ahogyan ezt a későbbiekben nevezni fogjuk, amelyekkel affinitásunk van.
Megfelelő affinitás nélkül nincsen manifesztáció. Senki sem kerül véletlenül
bele egy vitába vagy verekedésbe, aki mégis, annak affinisnak kell lennie az ilyen
típusú élménnyel. A verekedés mindenkori következményeit ezek szerint az is
viseli, aki azt hiszi, hogy teljesen vétlenül került a csetepatéba. Ha nem lett
volna megfelelő affinitása, nem is került volna bele. Ha valakit elgázolnak az
utcán, legyen bár jogilag és funkcionálisan a gázoló a vétkes, ez nem változtat
azon a tényen, hogy az elütött érett volt erre az eseményre, különben nem
tapasztalhatta volna meg.”
Az Uránusz-Plútó kvadrát 2012 nyarán kezdődött, s 2015 március közepén pontosodik be utoljára, de hatása még hosszan érezhető lesz. Ennek
a folyamatnak a közepén járunk. Úgy
egyéni, mint társadalmi szinten az Uránusz és a Plútó letisztít minden olyat az
életünkből, ami felesleges: legyen az munka, egy párkapcsolat, egy üzleti
viszony, vagy egy barátság. És ugyanígy tisztul meg a Föld is!
Át kell alakuljon körülöttünk a pénzügyi világ, a szellemi,
művészeti irányzatok, s ennek a változásnak az alapja az egyén. Ha egyéni
szinten változunk, Világunk is körénk rendeződik. Örömmel látom, hogy egyre
többen vagyunk, akik elköteleződünk a fejlődés „egy jobb jövő” irányába.
AMAP-os rendszerben közös felelősség-vállalással, éves szinten elkötelezve vásároljuk a zöldséget, mulcsozunk,
komposztálunk, ökológiailag lebomló mosó- és tisztítószereket használunk, egyre
nagyobb az érdeklődés a vidéki élet, a perma-kultúra, a biodinamikus termesztés, a vályogház iránt, stb. S mit szól ehhez a háttérhatalom? Erről jut eszembe, hogy a minap
olvastam egy nagyon jó cikket ezzel kapcsolatban: http://www.ivi.hu/blog-nincs-hatterhatalom
Egyszóval nagy átalakulás zajlik társadalmi és egyéni
szinten.
Belső átalakulásunkban segít, hogy még a természet is befelé
figyel. A fák lehullatták leveleiket, hosszabbodnak az éjszakák, s körülöttünk
nő a csönd. Koncentrálódik a sötétség, hogy egyszer csak megszülethessen a fény.
Ez az átalakulás az egyén szintjén csak belül jöhet létre, s mint minden
változás ez is fájdalmas és nehéz. A Skorpióban járó Nap, a Felszálló
holdcsomóval és a karma urával a Szaturnusszal együtt segíti ezt a folyamatot. A vasárnapi /nov. 3./ Skorpió újhold energiájával szertartás keretén belül ünnepelhetjük a fenti átalakulásokat.
Azoknak, akik Kedves halottaikra emlékeznek, segítségükre lehetnek Polcz Alaine tanulmányai:
A gyászév jelentősége: http://www.harmonet.hu/psziche/9932-polcz-alaine--a-gyaszev-jelentosege.html
A gyászban élő bűntudat: http://www.harmonet.hu/psziche/9944-polcz-alaine:-a-gyaszban-elo-buntudat.html
A szerelem gyásza: http://www.harmonet.hu/psziche/9949-polcz-alaine:-a-szerelem-gyasza.html
Agresszióval a halál ellen: http://www.harmonet.hu/psziche/9954-polcz-alaine:-agresszioval-a-halal-ellen.html
Mi van a gyászrítus helyett: http://www.harmonet.hu/psziche/9957-polcz-alaine:-mi-van-a-gyaszritus-helyett?.html
Az elmélyüléshez és az átalakuláshoz kívánok nyitottságot, lecsendesedő
belső nyugalmat és befogadó érzékenységet.
