Szőke Lajos: Betegségeink lényege - a születésünk előtt elhatározott és a Lelkünk által jóváhagyott Feladattervünktől való eltérés

Betegségeink a Lelkünk üzenetei az EGO erejének, (az Ész logikájának), amennyiben nem a dolgunkat végezzük, amely miatt a földi világba születtünk. Akkor nem a „dolgunkat” végezzük, ha a születésünk előtt elhatározott és a Lelkünk által jóváhagyott Feladattervünk helyett az EGO erejével, (pl. félelmeinkkel és vágyainkkal), e Feladattervvel ellenkező irányba nyomakodunk. Jelzésként ekkor iktatja be Lelkünk a betegséget. A betegség a felnőtt világ „kiváltsága”, döntéseink felelősségének egyik terhe, hiszen az Ember nem betegségre, s fájdalomra született. Betegségeink mértéke az eltévelyedésünk mérőszáma is; minél betegebbek vagyunk, annál egyértelműbb a jelzés, hogy eltértünk a születésünk előtt, általunk jóváhagyott Isteni Élettervünktől.

A gyermek még Angyal, vagyis Bűntelen. Minél kisebb, annál inkább igaz ez. Betegségei tehát elsődlegesen a hozzájuk legközelebb állók eltévelyedéseit jelzik, de ebből sokat tanul a felnőtt környezet és a társadalom is. Léteznek „hozott”, karmikus betegségek is, melyek több száz éves, nem megoldott problémák jelzésére utalnak. Az orvos csupán a tüneteket tünteti el, a Lelkünk üzeneteit teszi láthatatlanná, (mintha a postás nem adná át nekünk a számunkra érkezett levelet). Földi Ész azonban a Lelkiségünket képtelen kijátszani, mert ha orvoshoz és tablettához fordulunk, s a Lélek üzeneteit ezek „tönkreteszik”, a Lelkünk előkészít egy másik betegségjelzést, s ismét érkezik az Üzenet.

De létezik gyógyító orvos is! Aki megmondja, hogy igazából bennünket az érzelmi, lelki problémák, „stresszek” tettek beteggé, s gyógyulni csak akkor fogunk, ha a lelki, érzelmi gondjainkat megoldjuk. Létjoga – ideiglenesen – csak a „prompt”, hirtelen bekövetkező balesetek, életet veszélyeztető sérülések gyógyításának lenne. Az operációk millióinak erőltetése hatalmas üzlet, akárcsak a gyógyszeripar. Az átlagorvos sajnos egy erőltetett, de igen keresett piacgazdasági termék (és ezért pénzforrás) kereskedősegédje, de lehet, hogy mesterembere. Ez a termék: a „gyógyszer”. Vakmerő, Égbekiáltó, aljas módszer gyógyszeripari termékeket, mint a „legjobb jót”, reklámozni. A régebbi korok pápaszemes „doktorbácsija” legalább úgy tett, mintha tenne valamit. Az idő gyorsulása miatt, ma ezt már mellőzik, s immár az emberi világ is eléggé be van csapva; a többség már nem is óhajt gondolkodni. Kínjában „a falat kaparja” a Lélek, amikor mi reménykedve lessük egy egy „szövetmintavétel” eredményét. Tudjuk mi ez? Az orvostudomány az Élet Metamorfózisának Goethe szerint megfogalmazott áldásos megfigyelése helyett a Halál tanulmányozására rendezkedett be. S mi Boldogok Vagyunk, ha a „Szövetmintavétel” eredménye optimális, azaz; ha a belőlünk kivágott, kivett Élő Sejteket a mikroszkópi vizsgálatokhoz már megölték, s azok váltig hasonlítanak egy hullából kiszedett hasonlóan halott sejtállomány sajátosságaihoz, akkor mindenki boldog. Figyelj! Nem furcsa ez?

Ha ez személyes betegség, akkor mi a járvány? Személyes „betegségünk”: a Lelkünk üzenete, az EGO -nk erejének. A járvány egy következő SZINT; egy komolyabb megnyilvánulás, egy átfogóbb tudatosság jelzése: A járvány a Föld – Anya, s az Élő Bioszféra – Lény üzenete, minden embernek. Ha az Élő Bioszféra üzen, mert „nem jól” végezzük emberi dolgainkat a Földön, akkor az Üzenete: erdőpusztulás, zúzmara fagykár, időjárási anomáliák, járványok, stb. Amennyiben Föld – Anyánk üzen, (mert valamely nagy hibát, emberi mulasztást vagy túlkapást követtünk el), akkor Üzenete: földrengés, tengerrengés, szökőár, vulkánkitörés, stb. S az Ember ezeket az Üzeneteket vagy megérti, s változni, változtatni próbál, (viselkedésén), amennyiben pedig nem; akkor egyre súlyosbodó földi körülmények között találja magát.

Csak Óvatosan!

Ha bárki is úgy érezné, hogy ö már elindult a lelki fejlődés és átváltozás útján, ezentúl igen elnézőnek és felettébb körültekintőnek kell lennie másokkal szemben. Mert akik esetleg még nem érzik eme átváltozás szükségességét azok feltehetően sokkal többen vannak, s mivel övék a föld, ők irányítják a törvényt. Van arra száz írott példa a múltból, hogy mire képes a „többség”, ha „felfigyel” a lélekben törekvő kevesekre. Amennyiben a többség felfigyel a valóban törekvő kevesekre, nehogy azt gondoljuk, hogy fel fognak nézni ez utóbbiakra, és azonnal követik a jó példát! Nem! A történelem folyamán eddig mindig az történt, hogy a többség felfigyelt erre a törekvő kisebbségre, s ezt követően az utóbbiakat gyorsan eltették láb alól. Mert ez kevésbé fárasztó megoldás, mintha ők maguk változni kezdenének. Olvassuk együtt, hogy 2500 évvel ezelőtt mit jegyzett fel erről Salamon király-, mi a többség véleménye a lélekben törekvő emberről:
„ÉLETMÓDJA ELTÉR MÁSOKÉTÓL ÉS SZOKATLANOK AZ Ő ÚTJAI, HAMIS PÉNZNEK NÉZ, S VÁDOL BENNÜNKET A GONDOLATAINKÉRT, MINT SZEMETET, KERÜLI ÚTJAINKAT, S MÉG RÁNÉZNI SEM JÓ”. Szőke Lajos             


Szőke Lajos könyvei letölthető formában

Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász című festménye - A jó és a gonosz kettőssége az emberben



A rendkívül izgalmas alkotás egyik érdekessége az a mód, ahogyan megjelenik benne a jó és a gonosz kettőssége. 

A bal oldali részt tükrözve azt látjuk, hogy a nápolyi öbölben, a csónakban ülő öreg halász imára kulcsolja a kezeit, mögötte békés a tenger és a Vezúv. 

Ha a jobb oldali részt tükrözzük, egy koporsóban ülő ördögre lehetünk figyelmesek, mögötte viharos a tenger és kitört a tűzhányó. 

A festmény az életmű kiemelkedő darabja. A nehéz munkában megfáradt öreg halász szuggesztív portréja az emberi sorstragikum egyik legnagyobb hatású kifejeződése a modern képzőművészetben. Csontváry olajfestménye 1902-ben készült (59,5 x 45 cm). 

Depresszió - skizofrénia - sámánok - a család és a közösség ereje


Egyik kedvenc könyvem: Feldmár András: Van élet a halál előtt?


"Szerintem a depressziónak a legfőbb oka az, hogy valaki egy szép napon rájön arra, hogy egész életében szerepeket játszott. Halvány gőze sincs arról hogy ő tulajdonképpen ki valójában, de nem akar többé szerepet játszani, és nem tudja, hogy akkor mit is csináljon. Ez a depresszió. Nem kémiai dolog, egzisztenciális dolog.



Az úgynevezett skizofréniáról a mai napig senki sem bizonyította be, hogy annak van valami organikus vagy genetikai alapja. Próbálták, de hogyha megnézitek az irodalmat, semmi konklúzió nincs.


Viszont sokan mások is az elmúlt harminc évben arra próbáltak rámutatni, hogy esetleg a skizofrénia csak egy szó, amelyet arra használunk, hogy kiszedjük a közösségből azokat az embereket, akikről ha megtudnánk, hogy valójában miért szenvednek, akkor el kellene szégyellnünk magunkat. Vagy az illető családjának, vagy az egész társadalomnak kellene elszégyellnie magát. 



Hát azért hogy ne kelljen pironkodnunk, sokkal jobb azt mondani, hogy ez genetikai probléma, vagy ez agybaj, és van orvosságunk rá. És akkor senkinek sem kell szégyellnie magát.

Nem az úgynevezett skizofrének reménytelenek, a pszichiátria reménytelen. És a pszichiátria olyan, mint a fekete mágia. Black magic. A jelenkor fekete mágiája. Mert a pszichiáter az, aki azt mondja a szülőknek, a társadalomnak és az úgynevezett skizofrénnek, hogy ha egyszer ez megtörtént veled, akkor életed végéig ez leszel. És mindezt mondja a tudomány hangsúlyával, úgy, hogy nem lehet megkérdőjelezni; ez így van. Ez mély szuggesztió, a hipnózisnak a legmagasabb formája.


Valaki azt mondja, hogy én is így és így szenvedek, és akkor az illető - akinek ilyen nagy máguskalapja van - azt állítja, hogy ez örökké így lesz, és szedd ezeket a pirulákat életed végig. Mintha cukorbajos lennél, és inzulinra szorulnál. De ez nem igaz, ez abszolút hazugság. Ha az ember megnézi az irodalmat, akkor leírták, és többször kitalálták, hogy ez nem így van, de valahogy senki sem akarja tudomásul venni. Nagyon érdekes, hogy miért nem. Kinek az érdeke az, hogy igy hipnotizáljuk az embereket? Tessék? Kinek az érdeke? Például azoknak akik millió és millió dollárt kapnak az orvosságokért, amelyeket gyártanak. Azoknak feltétlenül érdekük. Az egész világon a pszichiátria azt próbálja mondani, hogy vannak ilyen gyógyíthatatlan betegségek, amelyekhez orvosságot kell szedni.


Az antropológusok voltak az elsők, akik azt mondták, hogy ez nem így van, de a pszichiáterek nem hallgatnak rájuk. És nem is olvassák őket, mer az antropológusok nem pszichiáterek. Többször leírták, hogy a skizofrénia a gazdag országok betegsége, úgymond a kapitalizmus mellékhatása.

Ha Indiában vagy Srí Lankán valaki olyan szimptómákat mutat, amelyeket itt azonnal skizofréniának hívnának, akkor ott a családnak mostanában két választási lehetősége van: vagy elviszik a tradicionális sámánhoz, vagy elviszik egy nyugaton egyetemet végzett pszichiáterhez. És antropológusok összehasonlították, hogy mi történik azokkal a fiatalokkal, akik pszichiáterhez kerültek, és mi azokkal, akikhez a sámánt hívják.


A sámánok azt mondják, hogy ők hipnotizálják a „beteget”, és hogy ez nem baj, csak arra van szükség, hogy a összes rokon mindenünnen gyűljön össze, három napig egyenek-igyanak, és ők majd megkérdeznek mindenkit, hogy mi történt, ki átkozott el kit, ki haragszik kire. Az úgynevezett skizofrén benn marad a lakásában, ki se jön a házból, ez nem az ő ügye.


Néha ilyenkor 100-120 ember is odazarándokol messziről, hogy ő jól legyen. Az úgynevezett skizofrén ezt látja és tudja. Önmagát azonnal egy nagyobb valami részének érzi, látván, hogy mindenki odajön, és megmozgatják a világát.



Három napig esznek és isznak. A sámán pedig járkál közöttük, és beszél, mondja, hogy beszéljenek, bocsássák meg ezt, így, úgy, amúgy, és akkor mindnyájan hiszik, hogy miután ennek vége, a fiatal három héten belül ugyanúgy fogja végezni a munkáját, mint korábban, és ez soha többé nem történik meg vele. És képzeljétek el, ez így is lesz.

Az antropológusok bizonyították, hogy ez így van. Azok akik ezt az utat választották, három hét múlva valóban ugyanúgy dolgoztak, mint azelőtt. Többé nem hallucinálnak, soha többé ez nem történik meg velük. 

Hogyha ugyanez az illető pszichiáterhez kerül, akkor a pszichiáter megmondja neki és a családnak, hogy sajnos ez egy olyan betegség, amellyel az élete végéig küszködni fog. És itt az orvosság, csak szedje. De akkor soha többé nem fog dolgozni. Kapjon rokkantsági nyugdíjat, és tanulják meg a szülők, hogyan kell élni egy ilyen beteg gyerekkel. És képzeljétek el, ez így is lesz.


Nagyon sok fiatalt a szülei azért visznek el a pszichiáterhez, mert például ül a faltól körülbelül másfél méterre, és merőn nézi a falat. Ott ül órák hosszat. De senki nem viszi el a szülőket, amikor ők órák hosszat ülnek ugyanúgy, csak éppen tévét néznek."